Induló ár
Ajánlatkérés alapján

Tulajdonos

NÖF Nonprofit Kft


Edelényi Kastélysziget (#832)

Fotózás
Fotózás
Esküvő
Esküvő
Divatbemutató
Divatbemutató
Gyerekrendezvény
Gyerekrendezvény
Céges rendezvény
Céges rendezvény
Konferencia
Konferencia
Fogadás
Fogadás
Sajtótájékoztató
Sajtótájékoztató
Kreatív foglalkozás
Kreatív foglalkozás
Workshop
Workshop
Születésnap
Születésnap
Prezentáció
Prezentáció
Összejövetel
Összejövetel
Forgatás
Forgatás

AZ EGYKORI RÁKÓCZI-BIRTOK HÁROMSZÁZ ÉVE.

Az edelényi birtokon a Savoyai Jenő hadseregében szolgáló Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el kastélya építését. Az építkezés a barokk időszak kezdetén nem volt egyszerű. Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították a helyszínre. Az alapokhoz és a falazathoz használt követ a helyi kőbányákban bányászták. A habarcskészítéshez és a téglaégetéshez szükséges mész és homok is helyben, illetve a közvetlenül Edelény mellett fekvő Szendrőládon rendelkezésre állt. A falakhoz és a boltozatokhoz felhasznált téglát pedig – a legtöbb uradalomhoz hasonlóan – helyben égették. A fuvarozást és szakértelmet nem kívánó munkákat napszámosokkal és jobbágyokkal végeztették. Az építtető gróf halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Azt, hogy ki tervezte ezt a stílusában is egyedi épületegyüttest, a mai napig nem sikerült kideríteni. A kastély fénykora (1730–1820) Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetén. A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el. Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Miután 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el, így a birtok visszaszállt a királyra, a kamara kezelésébe került. A Coburg-korszak (1831–1928) A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. A Coburgok Magyarországon a Felvidéken, hontszentantali kastélyukban éltek, az edelényi birtokot pedig inkább csak gazdasági megfontolásból szerezték meg. E tekintetben fellendülést hoztak a település életében, mivel 1845 előtt itt alapították meg az ország első cukorgyárát, birtokaikon pedig magas színvonalú mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A kastély földszintjének egy részét 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult, reprezentatív szerepe 1820-ban megszűnt, mint uradalmi birtokközpont, a birtok tisztviselőinek lakása, hivatal működött. A fölöslegessé vált barokk kori gazdasági épületeket bontani kezdték, a 18. századi franciakertet pedig a 19. század első felében angolkertté alakították át, de gondozására már nem fordítottak kellő figyelmet. 1909-re az épület felújítása elkerülhetetlenné vált. A munkákra Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között került sor. A kastélyra neobarokk kiegészítések kerültek, a középrész fölé magas manzárdtetőt emeltek. Ray visszaépítette az időközben lebontott barokk gazdasági épületek alapjaira a ma is meglévő, íves patkószárnyakat. Átalakította a főlépcsőházat. A Coburg család 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak adta bérbe a kastély egy részét. A bányatársaság szüntette meg 1921-ben a kápolnát, belső terét födémmel kettéosztotta és a helyén lakásokat alakított ki. Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került, az épületegyüttest ekkor az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg. Az állami tulajdonlás időszaka (1928-tól) A minisztérium szintén Ray Rezsővel készíttette el a további módosítások terveit. A szükséges állagmegóvás után a nyugati oldalon kezdtek átalakításokba, elbontották a barokk csigalépcsőt, megszüntették a homlokzatból kiugró, barokk kori, emeletes illemhelyeket, és új lépcsőházat alakítottak ki. A földszinten börtönhelyiségeket hoztak létre, valamint szolgálati lakásokat a fegyőrök számára. A kocsiáthajtóból nyíló részt a 18. századi konyhával együtt a járásbíró lakása foglalta el, míg átellenben az adóhivatal helyiségei, illetve a portásfülke kapott helyet. A kastélyból a legnagyobb részt a járásbíróság kapta. A festett szobákban alakították ki a járásbírósági elnök lakását, amit a kápolna helyén további lakások követtek. A patkószárnyakba kamrákat, garázsokat és egyéb gazdasági helyiségeket zsúfoltak be. A pavilonokban az edelényi csendőrlaktanyát, valamint a város országgyűlési képviselőjének a lakását alakították ki. A II. világháború pusztítása nem kímélte az edelényi kastélyt sem. 1945-ben egy időre szovjet parancsnokság költözött az épületbe. A helyreállítási munkák során számos cirill betűs felirat bukkant elő mind a földszinten, mind pedig a kastély dísztermében. A háború után a település kapta meg a sziget kastély mögötti részét, ahol sportpályát építettek. A pénzhiányhoz sajnos a „múltat végképp eltörölni” ideológiája is társult, ami nem az értékek megmentését eredményezte. A beköltöztetett lakók tyúkokat tartottak a festett helyiségekben, de a lakásfelújítások sem kímélték a 18. századi falfelületeket. 1965-ben lebontották a század elején készült manzárdtetőt és leszedték a kastélyról a neobarokk kiegészítéseket is. Ekkor már történtek ugyan kisebb-nagyobb állagmegóvási munkák, de az átfogó felújítás elmaradt. Az 1980-as évek közepére az épületben lévő hivatalokat kiköltöztették, a lakásokat megszűntették, az üresen álló épület pusztulása pedig drámaian felgyorsult. Az értékes falképekben a 20. századi rongálások után az állandó, súlyos beázások okozták a legnagyobb károkat. Így semmisült meg a falképek egy része, a díszterem boltozatát pedig a fagy feszítette szét. A kastélysziget újjászületése (2009–2014) Az Edelényi kastélysziget sokáig üresen álló épületeiben az 1990-es években már mindenütt csak a pusztulást lehetett látni. Megmentését sokáig külföldi tőke bevonásával képzelte el a helyi közösség. A kaszinótól a wellness-szállóig megannyi ötlet merült fel, ám egyik sem járt sikerrel. A kastély kezelését 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az üzemeltetésre szánt évi néhány millió forintból azonban kilátástalannak tűnt az épületegyüttes értékeinek megmentése. Ezért az intézmény „Országbemutató Programja” keretében kiemelt turisztikai pályázatok kidolgozásába kezdett. A sikeres pályázatoknak köszönhetően az Edelényi kastélysziget rekonstrukciója két ütemben valósult meg. A 2,4 milliárd forintos első fejlesztési ütem eredményeképpen újult meg a kastély külseje, valamint belső tereinek kétharmada, illetve a szigetnek a kastélyhoz tartozó része, az 5,1 hektáros park. Emellett a Bódva folyó partján egy fogadóépületet és egy 70 személygépkocsi, valamint 8 busz fogadására alkalmas parkolóhelyet építettek, ahonnan a szigetet egy új gyaloghídon lehet megközelíteni. A 2010-es árvíz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009. évi kezdés után a munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be. 2012. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, ami a 900 millió forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően, az önkormányzati tulajdonú sportpálya megvásárlásával a kastélysziget egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak a bővítését tűzte ki célul. Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) keretein belül, 180 millió forintos európai uniós támogatással készült el a Holt-Bódva revitalizációja. A holtág az évtizedek során teljesen eliszaposodott és szemetes posvánnyá változott. Medrének, kanyarulatainak és rézsűinek helyreállításával, a vízpótlás megoldásával, valamint őshonos növények és állatok betelepítésével azonban 2012-re újra élővé vált. A revitalizáció 2,7 hektárt érintett. Ebből a holtág hossza 798 folyóméter, átlagos mélysége pedig 1 méter volt. A rendbetételt a növény- és állatvilág mentésével kezdték el, majd több mint 10 ezer köbméter iszapot termeltek ki és szállítottak el innen. A kastélyt ma már ha nem is mindenütt a régi medrében, de újra víztükör veszi körül, éppúgy, mint 300 éve, az építés kezdetekor. A sziget újjászületésétől kezdődően a L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett. 2013-ban, ugyancsak európai uniós forrásból múzeumpedagógiai foglalkozások kezdődtek a kastélyban. E foglalkozások a gyerekek számára is lehetővé teszik az élményszerű ismeretátadást.

Árak

Az ár 27% ÁFÁ-t tartalmaz.
Árazás típusa: Ajánlatos
Esemény típusok: Fotózás, Esküvő, Divatbemutató, Gyerekrendezvény, Céges rendezvény, Konferencia, Fogadás, Sajtótájékoztató, Kreatív foglalkozás, Workshop, Születésnap, Prezentáció, Összejövetel, Forgatás

Elérhető

Kedd
10:00 - 18:00
Szerda
10:00 - 18:00
Csütörtök
10:00 - 18:00
Péntek
10:00 - 18:00
Szombat
10:00 - 18:00
Vasárnap
10:00 - 18:00

Felszereltség

Wifi Projector Hangtechnika Színpad Parkoló Kert

Jellemzők

Lépcső Lift Oszlopok Terasz Kandalló Kert Nagy belmagasság Nagy ablakok Fa parketta

Szabályok

Dohányozni tilos

Paraméterek

Alapterület: 515 m2
Belmagasság: 4 m
Helyiségek száma: 6
Férőhely: 640
Emeletek: 1

Lemondás és biztonsági letét

Lemondás esetén a részletekért kattintson ide

Biztonsági letét: (A kiadó kapja egyenesen.)

Értékelések és vélemények

0
0 összesen
1
0%
2
0%
3
0%
4
0%
5
0%

Hasonló helyek

Szuper balatoni ház medencével
Balatonalmádi
akár 80 000 Ft / nap
Loft Stúdió Budapest
Budapest
akár 5 500 Ft / óra
4 Évszak Palóc Bistorant Étterem
Gyöngyös
akár 10 000 Ft / óra
Tetőteraszos belvárosi lakás
Budapest
akár 150 000 Ft / óra

Szolgáltatások